Egon Schiele „Portrait of a Boy” című, 1910 körüli műve a 20. század eleji expresszionizmus lenyűgöző példája. Ez a mélyen személyes portréplakát egy fiatal fiút ábrázol Schiele jellegzetes, markáns vonalvezetésével és nyers érzelmi intenzitásával. A modell tekintete, a megnyújtott formákkal és jellegzetes kezekkel kombinálva sebezhetőséget és önvizsgálatot sugároz. A meleg, pergamen-szerű háttéren, monokróm palettával készült rajz kiemeli az alapvető kontúrokat és a pszichológiai mélységet. Ez a megindító fali művészet erőteljes nyilatkozatdarab, ideális kortárs minimalista vagy művészetközpontú belső terekbe, történelmi súlyt és egy csipetnyi avantgárd érzékenységet adva minden térnek.