„Maruru”, Paul Gauguin 1890-es tahiti lenyűgöző fametszete, a posztimpresszionista és szimbolista felfedezését testesíti meg a nem-nyugati kultúrák iránt. Ez a feltűnő fekete-fehér művészeti nyomat egy titokzatos, spirituális jelenetet ábrázol: egy monumentális, talán istenre emlékeztető figura kisebb emberi alakokat felügyel egy stilizált tájban. A fafaragás technikájára jellemző éles kontrasztok és nyers, kifejező vonalak felerősítik a mű primitív és misztikus auráját. A „Maruru” cím, amely tahiti nyelven „köszönöm”-et jelent, egy mélyebb, tiszteletet vagy spirituális kapcsolatot sugalló narratívára utal. Ez a figuratív falikép, amely etnográfiai szimbolikában gazdag, erőteljes, elmélkedő jelenlétet kölcsönöz a modern, bohém vagy művészet ihlette belső tereknek. Lenyűgöző művészeti poszterként bevezeti a nézőket Gauguin egyedi művészeti látásmódjába.