Henri de Toulouse-Lautrec 1895-ös „The Ecstasy” című műve a vonalvezetéssel közvetített érzelmi mélység mesteri példája. Ez a jelentős művészeti poszter egy erőteljes figuratív jelenetet mutat be: egy nő, csukott szemmel és felfelé nyújtott karral, mintha egy intenzív érzés pillanatában veszett volna el, talán egy előadásban vagy egy privát transzban. Kifejezését a mellette álló szakállas férfi csendes megfigyelése tükrözi, aki mintha köpenyt és turbánt viselne. Nyers, kifejező kézzel, szürke árnyalatokban kivitelezve ez a posztimpresszionista darab a karaktert és a hangulatot hangsúlyozza a szó szerinti részletek helyett. Egyedi művészeti nyomatként kifinomult fókuszpontot kínál bármely szobának, klasszikus dolgozószobáktól a modern nappalikig emelve az enteriőrt időtlen drámai vonzerejével.