„The Oysterman”, Édouard Manet 1862-es, lenyűgöző alkotása egy magányos alakot ábrázol, aki mélykék köpenybe és zöld kalapba van burkolva. Ez a portré, Manet korai realista stílusának kiváló példája, egy szakállas férfit, feltehetően egy osztrigászt mutat be, elmélkedő arckifejezéssel. Kezei rejtve vannak, ami hangsúlyozza beburkolt alakját, miközben eldobott osztrigahéjak hevernek a lábánál, finoman utalva foglalkozására. A kompozíció drámai, szinte színházi világítást alkalmaz, amely kiemeli az alakot egy sötét, meghatározatlan háttér előtt. A gazdag, komor színpaletta és a méltóságteljes, mégis alázatos póz az önvizsgálat és a munka csendes méltóságának érzetét kelti. Ez a nagy erejű művészeti nyomat, faliképként is alkalmas, időtlen és elmélkedő jelenlétet kínál, amely illeszkedik mind a hagyományos, mind a modern belső terekbe, amelyek klasszikus, mégis földhözragadt esztétikát keresnek.