A „Nuda Veritas” (1899) című alkotásában Gustav Klimt egy magával ragadó allegorikus portrét mutat be, amely a szimbolista művészet sarokköve marad. A központi motívum egy meztelen nő, aki a meztelen igazságot szimbolizálja, és egy tükröt tart, amely fényt és betekintést tükröz. Alakját mély kék árnyalatok dinamikus áramlása öleli körül, mozgás és mélység érzetét keltve, szemben Klimt munkáira jellemző bonyolult aranyfólia mintákkal. Egy kígyó az alapjánál ősi szimbolika rétegeit adja hozzá, míg a felette lévő prominens Schiller-idézet a művészi dacról szól. Ez az erőteljes falikép, gazdag vizuális történetmesélésével és ikonikus Art Nouveau esztétikájával, mélyreható fókuszpontként szolgál bármely szobában, kiegészítve a kifinomult, gondolatébresztő belsőépítészeti terveket.



