Alfred Stieglitz „New York” című, 1910-ből származó, erőteljes fotogravűrje lenyűgöző bepillantást enged a város 20. század eleji dinamizmusába. Ez a városi tájképet ábrázoló nyomat egy gyönyörűen részletezett épületet mutat, amely uralja a jobb oldalt, bonyolult tervezése szemben áll a többi szerkezet széles panorámájával, melyek lágy, atmoszférikus homályba olvadnak. A monokróm paletta erősíti a drámai kompozíciót, átadva a korszak monumentális léptékét és építészeti sokszínűségét. Jelentős művészeti poszterként ez a darab Stieglitz elképzelését tükrözi a fotográfiáról mint művészi médiumról. Ideális faldísz egy dolgozószobába, nappaliba vagy irodába, amely történelmi mélységet és kifinomult esztétikát keres.